Meglepő eredményeket publikált egy amerikai kutatócsoport a videojátékok hatásáról a gyerekekre.
Azok a gyerekek, akik napi 3 vagy több órát játszanak videójátékot jobban teljesítettek a munkamemória és impulzus kontroll kognitív készségtesztjein, mint akik nem játszanak, jelent meg a JAMA Network Open oldalán.
Nagyon sok tanulmány kapcsolja össze a videójátékozást a viselkedési- és mentális problémákkal. Ez a vizsgálat felveti hogy esetleg jótékony hatása is lehet ennek a régi, de populáris tevékenységnek, illetve hangsúlyozta hogy további vizsgálatokat igényel.
Több kutatás is foglalkozott a videójátékok és kognitív viselkedés kapcsolatával, azonban csak néhány vizsgálat bizonyította eredményeit képalkotó vizsgálatokkal együttesen. Ezt a kiskaput felhasználva történt meg az USA-ban, a Vermonti Egyetemen az a nagyszabású kutatás, amelyben 2 000 gyereket vizsgáltak 9 és 10 év közötti életkorban.
2 csoportra osztották őket, az egyikben a gyerekek több mint 3 órát videojátékoztak naponta, a másikban pedig nem videójátékoztak. A kutatók két olyan feladatban értékelték a gyerekek teljesítményét, amelyek tükrözték az impulzív viselkedés szabályozására és az információk memorizálására való képességüket, valamint a gyerekek agyi tevékenységét a feladatok végrehajtása közben.
Hogy mit találtak a kutatók? Az eredmény meglepő..
Azok a gyerekek, akik naponta több mint 3 órát videojátékoznak gyorsabbak és pontosabbak voltak mindkét feladat elvégzésénél, mint akik soha nem játszottak videojátékot.
Továbbá, agyi aktivitásbeli különbségek is láthatóak a két csoport között. Funkcionális agyi MRI elemzések azt mutatták, hogy azok a gyerekek, akik napi három vagy több órát videojátékotak, nagyobb aktivitást mutattak az agynak a figyelemhez és memóriához kapcsolódó régióiban, mint azok, akik soha nem játszottak. Ugyanakkor a videojátékot játszó csoport több agyi aktivitást mutatott az agy elülső régióiban, amelyek kognitívan megterhelőbb feladatokhoz kapcsolódnak, azonban kevesebb agyi aktivitást a látással kapcsolatos agyi régiókban.
A kutatók úgy vélik, hogy ezek az eredmények az impulzusvezérléssel és a memóriával kapcsolatos feladatok gyakorlásából fakadhat videojátékozás közben.
Továbbá, a videojátékot játszó csoport viszonylag alacsony vizuális agyi aktivitása azt tükrözheti, hogy az agy ezen területe hatékonyabbá válhat a videojátékokon keresztüli ismételt gyakorlás eredményeképpen.
Míg további tanulmányok összefüggésekről számoltak be a videojátékok és a depresszió, az erőszak és az agresszív viselkedés növekedése között, ez a tanulmány nem talált erre utaló bizonyítékot. Bár azok a gyerekek, akik napi három vagy több órát játszanak videojátékot általában magasabb mentális és viselkedési problémákról számoltak be, mint azok a gyerekek, akik nem játszottak. Erre vonatkozóan, a kutatók megállapították, hogy ez az összefüggés statisztikailag nem szignifikáns, ami azt jelenti hogy nem egyértelmű hogy ez véletlenszerű egybeesés vagy sem.
Továbbá a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez a keresztmetszeti vizsgálat nem teszi lehetővé az ok-okozati összefüggések elemzését és előfordulhat, hogy azok a gyerekek döntenek a videojátékok mellett, akik jók az ilyen típusú kognitív feladatokban.
Megnyugtatásképp a szerzők az is hangsúlyozták, hogy az eredményeik nem azt jelentik, hogy a gyerekeknek korlátlan időt kell tölteniük a számítógép, mobiltelefon vagy TV előtt. Továbbá az eredményeik attól is függnek, hogy a gyerekek milyen egyéb tevékenységet végeznek.
Például azt is feltételezik, hogy a videojátékok sajátos műfaja, mint az akció-, kaland-, rejtvényfejtés-, sport- vagy lövöldözős játékok eltérő hatással lehetnek a neurokognitív fejlődésre és erre a specifikusság ez a tanulmány nem terjedt ki.
További vizsgálatok mindenképpen szükségesek a videojátékok pozitív és negatív hatásainak megismeréséhez.
Forrás: https://neurosciencenews.com/gaming-cognition-children-21715/